2013. február 17., vasárnap

Alvás és nyugalom - gyógyszerekkel?

Alvás és nyugalom avagy altatók, nyugtatók, szorongásoldók

I. Az  alvás
Aludni jó. De mi is az alvás?
Az alvás egy élettani folyamat, amelynek fontos szerepe van a szervezet működése szempontjából. Alvás közben pihenjük ki a testi, szellemi, lelki és szociális fáradtságunkat.
Lényege az agykéregben létrejövő gátlás. (Ingerület és terjedése, receptorok, ingerületátvivő anyagok - írtam már ezekről, most is eszünkbe juthat.). Az alvás elszakadás a környezetünktől, melyet a szervezet bizonyos működésbeli változásai kísérnek. Ilyen lehet a vércukorszint csökkenése, a felépítő, regeneráló folyamatok túlsúlya (ezt nevezzük a paraszimpatikus idegrendszer túlsúlyának is).

Azt alvásnak fázisai vannak, nézzük meg ezeket.

1. Álmosság, elalvás
Az elálmosodásban és az elalvásban nagy szerepet játszanak a szokások, az életmód, a külső körülmények. A több műszakos munkarend, egy-egy utazás, valamilyen megterhelő időszak mind felboríthatja elalvási szokásainkat, de az alvási ciklust is.
Jó kialakítani egy rendszert, ritmust - ez is segít az elalvásban.

2. Az alvás fázisai
Az alvás egésze jól elkülöníthető, vizsgálható és képileg is megjeleníthető részekből tevődik össze. Az agyhullámok változásával is leírható fázisok a következők:

a) Szendergés - az alvó könnyen ébreszthető, ébredés után mindenre emlékszik, pontos válaszokat adhat a kérdésekre
b) bevezető alvás - ez még felületes, az alvó ébreszthető
c) mély alvás elérése - ilyenkor az ébresztés már nehezebb
d) mély alvás fázisa - az alvó igen nehezen ébreszthető, ekkor következhet be alvajárás
e) a gyors szemmozgás szakasza, ezt nevezzük REM-fázisnak (a REM mozaikszó az elnevezés angol nevének kezdőbetűiből áll össze: Rapid Eye Movement - vagyis gyors szemmozgás, amikor az alvó szemgolyója mozog a szemhéja mögött). Ebben a szakaszban álmodunk.

A fázisok egy ciklussá állnak össze, amelyek a teljes alvásidőn belül többször ismétlődnek. Egy-egy ilyen ciklus hossza kb. 90 perc.

3. Az ébredés szakasza
A lassú, "kellemes" ébredés lenne a megfelelő, amikor az alvó magától ébred. Ez azonban nem mindig kivitelezhető. Ilyen esetekben jön a nem élettani, hirtelen ébredés - pl. sokak nagy ellensége, a vekker...

Az alvásigény egyéni. Kor- és kórfüggő is, általánosságban elmondhatjuk, hogy a  csecsemők 14-15 órát alszanak (a szüleik szerint kizárólag nappal...), a gyermekek 8-11, a felnőttek 6-8, az idősek pedig 4-5 órát alszanak.

II. Az alvászavarokról és a kezelésük lehetséges módjairól
A szorongás, az alvászavar nagyon sok ember életét keseríti és nehezíti meg. A nyugtató, altató és szorongásoldó hatású gyógyszerek talán a legtöbbször alkalmazott szerek közé tartoznak, ám nem mindig használják őket jól és indokoltan.
Ám mielőtt a gyógyszerekről írnék, az alvászavarokra vessünk egy pillantást!

1. Alvászavarok
Mikor beszélünk alvászavarról?
Alvászavar jelentkezhet az elalvás nehezítettségében, lehet szó átalvási zavarról, amikor a beteg különösebb nehézség nélkül elalszik ugyan, azonban álmából felébred és hosszú ideig nem tud visszaaludni, esetleg ez a felébredés túl gyakori egy alvásidő alatt. Alvászavar még a túl korai ébredés is. Alvászavart jelenthet a rémálmok megjelenése is. Az alvás-ébrenlét ciklus felborulásának zavara jelentkezhet megnövekedett alvásigényben, aluszékonyságban is.
Alvászavarok jelentkezhetnek úgy, hogy más okra nem tudjuk visszavezetni a kialakulását, ezt elsődleges alvászavarnak vagy primer inszomniának nevezzük.
Ebből következik, hogy létezik szekunder inszomnia is, amelynek a háttéreben valamilyen kiváltó ok húzódik meg.

2. A terápiás lehetőségek
a) Oki  terápia
Amikor az alvászavar valamilyen kiváltó okra visszavezethető, akkor igyekezni kell ezeket az okokat megkeresni és megszüntetni. Mik lehetnek ezek?
Sajnos sokszor olyan dolgok, amikre nem is gondunk.
- életmód: "reggel kávé, este altató"-szindróma - megisszuk a napi több csésze kávénkat, esetleg még késő délután is, vagy este is egyet ("milyen jó hazaérni és inni egy forró csésze kávét" -sugallják a reklámok is), aztán az ágyban csak forgolódunk. Csínján kell bánni a teákkal is: koffeint tartalmaznak, kivéve a csak gyümölcsből készültek és a roiboos, vagyis vörös tea fajták. Ilyenkor az alvászavar kezelése az életmódváltással megoldható.
Az életmódhoz tartozik az elalvási szokások helytelen kialakítása: az esti felpörgés, az izgalmas, túl izgalmas programok, filmek elalvás előtt. Film helyett jobb a könyv, az olvasgatás. Ha pedig mégis nehéz az elalvás, inkább keljünk fel, ne az ágyban forgolódjunk. Helyes gyakorlat az, ha az ágyhoz az alvás képe kötődik.
(Tizennyolc éven felüliknek jegyezném itt meg: a kiegyensúlyozott szexuális élet is segíthet az alvászavar leküzdésében... A szex során felszabaduló anyagok bizony jó hatással vannak az alvásra... :) )
Gyerekeknél a lefekvés előtti felpörgős játékok, izgalmas történések szintén nehezítik az elalvást. De van, akinél a csésze kakaó sem az elálmosodást hozza, hanem felélénkíti. Figyeljünk erre, előfordulhat, főleg nagyobb mennyiség fogyasztásakor.
Az életmódhoz tartozik a stressz, mint alvászavart kiváltó tényező. Ezek egy részén bármennyire is szeretnénk, nem tudunk változtatni. Ilyenkor lehet átmeneti megoldás a gyógyszerek alkalmazása.
- betegség: talán ezzel is találkozott már mindenki. Fáj valamilyen a betegnek, akkor lehet, hogy nem tud aludni. A megoldás nyilván nem az altató, hanem a betegség kezelése, a fájdalom csillapítása. Ez elmondható a köhögésről is, de akár a megfázás miatti orrdugulásról, az asztmás nehézlégzésről, felfázás miatti gyakori vizeletürítésről (és akkor itt kell megjegyezni nagyon gyorsan a férfiakat érintő betegséget: prosztata-megnagyobbodás! Tünete a gyakran jelentkező vizeletürítési inger, ami bizony képes alvászavart produkálni. Természetesen itt is az alapbetegséget kell kezelni.)
Betegség a depresszió is, mint már írtam az előző részben. Ilyenkor a depresszió tünete az alvászavar.
- gyógyszer mellékhatása: gyógyszer mellékhatás lehet maga az álmatlanság is (vagy épp fordítva: aluszékonyság lehet egyes gyomorsav-csökkentők vagy allergia-ellenes szerek esetén), de lehet olyan mellékhatás is, ami az alvást megzavarja. Ilyen lehet az egyes vérnyomáscsökkentőknél előforduló száraz köhögés. Ilyenkor a megoldás az, hogy az orvos más típusú gyógyszert ír fel a betegnek.
 - rémálmok: mindenki tapasztalta már, azonban nem minden esetben a pszichés háttér a felelős. Előfordulhatnak olyan prózai esetek is, mint a teli gyomor okozta fizikai megterhelés. Rémálmokhoz vezethet az olyan környezetváltozás, amelyet nem saját jószántunkból teszünk meg. Rémálmok lehetnek bizonyos típusú gyógyszerek mellékhatásai is, ilyen esetekben szintén a kezelőorvos fog segíteni, más fajta gyógyszer felírásával.

A gyógyszeres terápiával, a gyógyszerekkel folytatom legközelebb.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése